CSODÁS IDÉZETEK KÉPPEL

 

Idézetek  

A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell keresnünk és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket.
     Paulo Coelho   

 

 

 

Reménnyel kapcsolatos idézetek

       
Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig.
     Szabó Lőrinc   

   
Szomorú dolog remény nélkül élni, testvér... Előrenézek, és a jövő elijeszt... Valami dermesztő, északi-sarki atmoszférában járok-kelek, ahova be nem hatol a nap sugara...
     Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij    


    


Amikor azt mondod: 'Feladom!', gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: 'Egek, micsoda lehetőség!'
     H. Jackson Brown   

   
A remény egy esemény óhajtásának összecserélése ennek az eseménynek a valószínűségével.
     Arthur Schopenhauer   

   
Ösztönszerűleg inkább hajlunk a reményre, mint az aggodalomra - amint szemeink is maguktól a világosság felé fordulnak, nem a sötétség felé.
     Arthur Schopenhauer   
   


       
Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.
     József Attila   

   
Az egyetlen, ami emberi: szerelemmel szeretni, értelem és remény nélkül, talán éppen a reménytelenséget űzni.
     Kovács Ákos   

   
Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni.
     Hérakleitosz   


   
Az univerzum mindig a segítségünkre siet, amikor az álmunkért harcolunk, bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom. Hiszen a mi álmunk, és csak mi tudjuk, milyen áldozatot követel tőlünk.
     Paulo Coelho   

   
De akkor is remélek egyre, hogyha
még újra éj jön s újra éj az éjre,
átfázom, átvirrasztom álmodozva.
     Gottfried Keller   

   
Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény.
     Marcus Fabius Quintilianus   


   
Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.
     Paulo Coelho   

   
Bánat is érhet még, harag is, de borúra derű jön:
minden felragyogó napod úgy vedd, mint az utolsót.
     Horatius   

   
Messze tekints. A pálya kicsiny; túl rajta nagyobb vár.
     Kölcsey Ferenc   

   
Földiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
     Csokonai Vitéz Mihály    

   
Minden emberi bölcsesség összegezhető két szóban: várakozás és remény.

     Alexandre Dumas   

   
Ahol nincsen emberi reménység,
ott vagyon az isteni segítség.
     Mikes Kelemen   

   
Ahogy öregszem, egyre inkább hiszem, hogy csak az álmaink maradandók.
     Jean Cocteau    


   
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
     Ernest Hemingway   

   
Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.
     Örkény István   

       
A remény jó dolog, talán a legjobb. És a jó dolgok nem halnak meg, miként a rosszak sem élnek örökké.
     Stephen King   

   
Benned él párod sajgó negatívja, várod, hogy a varázsszót kimondja: Én vagyok Te - mellyel örök sebedet begyógyítja.
     Szepes Mária   


   
Mindig a hajnal előtti utolsó óra a legsötétebb.
       

   
Egy vágyam van csupán, s efelé török egész lényemmel. Oly soká kívántam, és oly állhatatosan, hogy bizonyára beteljesedik, mégpedig nemsokára, hisz földi életem magába szívta már: megsemmisültem e beteljesedés várásában... Istenem! Hosszú küzdelem ez, és bár vége volna már!
     Emily Bronte   

   
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
     Csokonai Vitéz Mihály   

   
Ha létezik vigasz a tragédiában, amikor elveszítünk valakit, akit nagyon szeretünk, akkor az nem más, mint a gondolat, hogy talán mégis jobb ez így.
     Paulo Coelho   

   
Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.
     Paulo Coelho   

   
Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségének. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.
     Paulo Coelho   


   

 

A valóságban egy szerelemnek lehetségesnek kell lennie. Lehet, hogy nem talál azonnal viszonzásra, de csak akkor képes életben maradni, ha legalább van rá remény - bármilyen távoli is -, hogy meghódíthatjuk a szeretett lényt.
     Paulo Coelho   

   
Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül.
     Jan Goldstein   

   
Amit elképzelünk, arról soha nem szabad lemondanunk!
     Clive Barker    

   
Egyetlen nap sem olyan, mint a másik, mert mindegyik tartogat egy csodát, egy mágikus pillanatot, amikor az univerzum összeomlik, és új csillagok születnek.
     Paulo Coelho   

   
Az emberiség lassan, de mindig megvalósítja a bölcsek álmait.
     Anatole France   

   
Neked is új reményt ad minden nap,
Adj esélyt a rejtett álmodnak.
A szíved rég valóra váltaná,
Tégy ma esküt rá!
     NOX    

   
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis - ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül.
     Áprily Lajos   

       
Reményből él a vágy, s meghal, ha nincs remény:
Láng az, amely kihúny, ha tápláléka nincsen.
     Pierre Corneille   

   
Mi a nagy álom? A nagy álom sok kis álomból és az alázatnak, az álom jelzései előtt való meghódolásnak sok aktusából áll. A nagy álom a jövő és annak az új világnak a képe, amelyet még nem értünk.
     Carl Gustav Jung   

   
Vak éji denevérként repdeső lelkem meghalt, és fehér, szabad, fény felé szálló madárnak támadott fel.
     Szepes Mária   

   
A várakozás ott csal meg, ahol
Legtöbbet ígér; s akkor sikerül,
Mikor a remény csüggedésbe hül.
     William Shakespeare   

   
Éjsötét a verem, mégis benne terem meg a boldogság.
     Herkules c. film   

   
Szép a hit, hogy egyszer minden jobb lesz majd, ez ad szenvednünk erőt.
     Michael Kunze   

   
Partról partra szállok, mennyi új virág és íz!
Millió sok ember vár, aki új reményben hisz.
Ők is tűrtek csendben, némán,
Szemükben ott van az igazság.
Még kicsi a Föld, hol élünk, és túl nagy a hazugság,
De hol a szerelemélmény? Veled ott partot érnék.
     Dobrády Ákos   


   
Ha az ember az individuáció útját járja, ha éli az életet, akkor a tévedéssel is számolnia kell, különben nem lenne teljes az élet. Semmi garancia nincs rá - egyetlen pillanatban sem -, hogy nem követünk el baklövést, vagy nem kerülünk halálos veszélybe. Az ember talán úgy véli, akad biztos út. Ez azonban a holtak útja volna. Akkor már nem történik semmi, vagy semmiképp nem a megfelelő történik. Aki biztos úton jár, tulajdonképpen halott.
     Carl Gustav Jung   

   
Az életnek minden öröme csak por és hamu, és az örömnek előzetes érzése - a remény - sokkal édesebb, boldogítóbb, mint maga az öröm, mert ha elértük, amire vágytunk, meghal a vágy, és vele az öröm is.
     Percival Christopher Wren   

   
Ez az oka, amiért az álmok olyan veszélyesek: úgy terjednek, mint a tűz, és néha tökéletesen elpusztítanak bennünket.
     Arthur Golden    

   

 

Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény, és él a hűség is.
     Eric Knight   

   
Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép. Elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok. Semmi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat.
     John Steinbeck    
 

 

Tollas kis jószág a `remény`
Lelkünk ágára ül,
Fújja szövegtelen dalát,
És sohasem némul el.
     Emily Dickinson   

   
Semmi sem olyan köztudott, mint az, hogy nem várhatunk valamit cserébe a semmiért. Mégis mindannyian ezt tesszük, és úgy hívjuk: Remény.
        Edward W. Howe    


   
Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik. A lehetőség benne van a reggelekben.
     Monica Baldwin   

 

 





Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket.Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk.
Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során. / Pam Brown /



"Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Azt hisszük másról, hogy boldog talán
S irigykedünk egy-egy szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták és szabadok,
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk."
(Dante)


http://www.youtube.com/watch?v=kjCIraWqtgU
 
 
 

Gyurkovics Tibor
Séd patak



Nem is vagyok csak hegedűhúr
nem is vagyok csak csobogás
az ablak előtti időn túl
patak vagyok és semmi más


És ködben állnak kinn a fák
suhogva mint a mente
és elszállnak az ifjúság
végén a végtelenbe.

 

 

 





Hepp Béla : Reggeli daráló




Most felfakad a csend, felül, és körbenéz
a megfeszült világra ébredőn a lélek,
két pont között pattanni kész a józan ész,
kialszanak az éjjel álmodott remények.


Talán az ágy, talán a párna várna még,
talán a mindent átrepülni képes énem
csábít, se fény se hang nem kell, a messzeség
nem itt lakik. Magamban kellene elérnem.


Kegyetlen ez, ahogy nap, mint nap elragad
saját időmből ez az összevissza élet.
Az egyetlen Te vagy, reggeli önmagad,
mi járni hív... miközben készülsz, én beszélek


arról, hogy álmomban mik estek meg velem,
és felhúzom magam parányi dolgokon,
hallgatsz, bennem felüt a csendes félelem:
holnap, holnaptól ezt mind másképpen fogom...


Indulni kell. Visszük a hajnali rutint
föl-alá szaladva véges bugyraink között,
mókázó kulcsok tánca cseng, megyünk megint...
a reggel újra kopott ruhába öltözött.


 
 
 
 



"A szél elállt vagy megfagyott, de mégsem volt teljes a csend, mert mintha lágy selymek úsztak volna a havon. Halk suhogást érzett inkább az ember, mint hallott, amint a hideg húzta össze a világot. Ezt a dermedt suhogást egy-egy puha surranás törte meg, ha valamelyik ágról vagy nádbugáról leesett egy-egy darab hó; egy-egy pattanás a Zala jegén, ha a vastagodó jég elszakadt a parttól, mert a víz felé húzódott, amiből élni lehetett.
"/ Fekete István: Téli berek - részlet/



♫♥♫ Ingrid Michaelson "Snowfall"
http://www.youtube.com/watch?v=RKscYJAksPs&NR=1
 
 
 
 

Kotaszek Hedvig: Ezüst hajnal c. képe



Kotaszek Hedvig : Lámpaoltás


Szállong a sötét...
a krémfehér Nap
holnapig elmarad.
A lámpaoltás egy percet
szünetre vált
és csendbe tolódik
az éji kis pisszegés.
Csend van.
Most talán elérlek
ha szépen, nyugodtan
és ha csak egy szempillantást élek...



Átölel a fény...♫♥♫
http://www.youtube.com/watch?v=4PrV9ervuMU
 
 
 
 

Bella István : Hogy didereg a hó


Hogy didereg a hó, s a hóban
az eszméletlen fehér.
Mintha hullana a valótlan:
sárgaráncú gyerektenyér;
rézpénz a szemre, szeptemberlevél.

Hogy didereg a tó, s a tóban
a fehér ráncai.
Mint egy kihűlő fény elaluvóban,
nem akar látszani
másnak, mint ami.

Hogy didereg a jó, s a jóban
az, ami emberi.
Mint egy eltévedt űrhajó,
ahogy a Föld, e Trójai Faló
velünk: foglyaival
a végtelent szeli.


♫♥♫ Rideg gyönyörűség
http://www.youtube.com/watch?v=GLdDfPhj6FQ
 
 
 
 
 
Áprily Lajos : BIZTATÁS

Hagyd ott a várost. Csend-övembe jöjj,
hagyd ott az ingerült és hetyke szókat.
Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj,
s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.


Garry Moore : Still got the blues ♫♥♫

http://www.youtube.com/watch?v=mOZqF...eature=related
 
 
 
 


Reményik Sándor
Az örömszerzés programja

Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén,
És nem mindegy neked:
Dobban-e más szív egyszerre veled
A mindenség kietlen kebelén.
Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén.
Oszlop vagy? -- Dóm vagy? -- Hegycsúcs vagy? -- Lehet.
Fölötted még egy kupola feszül:
A mindent elfedező Szeretet.
Hiába mondod: magamért vagyok.
Hiába mondod: magamnak vagyok.
Mosolyog a rejtelmes messzeség:
,,Nem igaz" -- mondja -- és ragyog, ragyog.
Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén,
Te másokért, mások számára vagy.
Örömszerző vagyok általad én.
Én, aki más örömöt úgyse szerzek,
Ki az életnek rossz cselédje voltam,
S kinek egyebe sincsen, mint a versek.
Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén.
Te engesztelő, áldozati láng,
Szent füst vagy az Élet oltárkövén,
Mindent pótló ezerjófű-növény.
Te azért vagy, hogy elmenvén, vigasztalj,
Szellemet idézz, szépséget marasztalj,
S megtérve megkönnyítsd az én keresztem:
Hogy olyan kevés örömöt szereztem.

 

 



Áprily Lajos

TÉL INTEGET

Hajnalban deret hint az égi kék.
Eltűntetek már, mókusok, pelék?

Befogadott-e régi odvatok?
Dióimtól szörnyen meghíztatok.

Vajjon szigoru lesz-e teletek?
Szeretnék elaludni veletek.

Csak lelnék barlangot, mely befogad,
hogy zsibbadásba öljem gondomat.

Sziklás, védő odut, hol alhatom,
hol nem tudom: van háború s atom.

Aludnám, míg indul a hó-zene,
éber patakszó felébresztene,

a betömött odut kibontanám,
kilépnék és új nap ragyogna rám.
 
 
 
 


Szabó Lőrinc : Kandalló előtt

Szeretem a kandalló parazsát,
a leégett fa nyugodt aranyát,
a bíbor máglyát, a sok, szögletes,
izzó fény-kristályt s a még láng-eres
imbolygást rajtuk. Vad tájak s bohó
rúnák gyúlnak benne az álmodó
lélek elé. Titkok? Mit mondanak?
Nyitom a rácsot: álarcként tapad
arcomra a hő, s a fény elvakít:
peng a parázs: tűnt nyarak húrjait
zendíti tán a búcsúzó anyag:
vágytalan gyönyör minden pillanat,
amije van még, tündérmuzsika
és ragyogás. Az arany zúzmara
borzong itt-ott, hűl és zsugorodik,
a máglyára csipke hamuhodik,
de tüze még nagy, mint egy alkonyat,
s valamit súg. Mit? Attól függ, ki vagy.



A tűz fénye-melege...♫♥♫
http://www.youtube.com/watch?v=d7TYS_pZWvY
 
 
 
 



Áprily Lajos: Téli reggel


Ködben ember haladt.
Páncélos hó harsant a súly alatt.

Szakadt a fátyol: hegytetőre ért.
Nap villogtatta bükkcserjén a dért.
Gallyak hóbarlangjába cinke szállt,
fény szédítette s egy napos titok,
s dermedt rügy-csipkerózsikák között
dalolt:
_ Nyitni fog, - nyitni fog, - nyitni fog!...

Feje felett
azúr-kék szajkó-toll csillant a fán
s hókristályos lett kalap és kabát:
a rikoltozva rebbenő madár
leverte rá a cifra bükk havát.

S amerre járt:
hegyek ontották rá a napsugárt
s hó-szikra kápráztatta - milliárd!...

Köd várta lent.
A ködbe visszament
s házába tért derült aszkétaként.

Két szemben a csodálkozás kigyúlt:
- Sötét ember, honnan hozol ma fényt?



♫♥♫ Winter morning by A.S.Pushkin
http://www.youtube.com/watch?v=tFVzC52ppiA
 
 
 
 



Czóbel Minka : Ki volt?


Mély nyomok a hóban,
Elhagyott nagy kertbe',
Kékesre nyomulva
A fehér hó pelyhe.

Ki járhatott erre?
- Az út oly elhagyott -
Látom még a nyomot,
De nem az alakot.

Majd visszaképzelem:
Milyen volt az élet,
Mely itt magányosan
A nagy hóba tévedt?

Mintha már látnám is,
Jő felém egy árnyék,
Mintha az árnyékban
Magamra találnék.

Hiszen én jártam itt -
Ide be van nyomva,
De már nem ismerek
A saját nyomomra.


Relaxing music - In winter morning - FIONA JOY HAWKINS ♫♥♫
http://www.youtube.com/watch?v=MUCjqhAT_4I&NR=1
 
 
 
 

Álmodik a zongora

Jánosházy György
Álmodik a zongora

 

Alszik a vén, kiszolgált zongora.
Megkopott, vedlett billentyűi sárgák,
unott pókok lakják és bús bogárkák,
redves fáján évtizedek pora.


Elmúlt az áldott, szép zene kora.
Feltámadását mindhiába várja.
Más ritmustól döng vad fiúk gitárja.
Alszik a vén, elárvult zongora,


álmodik – és álmában boldog újra:
lehangolt húrja megfeszül, a lomha
billentyűkön egy lány tíz karcsú ujja


futkározik, s az elámult szobán át
az idegen világba csengve-bongva
áradnak régi, álmatag szonáták.



Téli éjszakák

Jánosházy György
Téli éjszakák

 

Ezek a rémes, hosszú téli éjek,
csillagtalan, vigasztalan sötét,
melyben a lélek önmagába mélyed,
s fojtón feszül föléje füstös ég,


sovány, vén pók strázsál elnyűtt fonálon,
kint álmatlan kutya nyüszít s morog,
égő, tikkadt szememre sem jön álom,
mit sem segítnek ízetlen porok,


ágyam köré lopakodik a nemlét
bugyrából sok vádló, keserves emlék,
holt szeretők virrasztanak velem…


Mire felbukkan újra a komor Nap,
és hangtalan jajjal köddé omolnak,
egy hajszállal fehérebb lett fejem.

 

 

 

vissza a címoldalra







lelkemszirmai.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!